Ez a népszerű és nagyon mutatós sütemény készült eljegyzésre, keresztelőre és természetesen a berceli búcsúkor, a Báránytánc alkalmára. Ma már ritkán sütik, mert csak kevés sütőforma maradt meg a faluban.
Hozzávalók a tésztához: 30 dkg cukor, 4 tojás, 10 kanál víz, 20 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, 10 dkg darált dió. A krémhez 25 dkg vaj, 25 dkg porcukor, 2 tasak vaníliás cukor, 2 csomag vaníliás pudingpor, 6 dl tej. A beszóráshoz 15 dkg darált dió.
A bárányformát, ami egy két részből álló, jó vastag öntvény, jól kizsírozták, majd beszórták prézlivel, nehogy beleragadjon majd a tészta. A cukrot a tojások sárgájával kikeverték, hozzáadták a vizet, a lisztet, a sütőport és a diót. A felvert tojásfehérjét óvatosan a masszába keverték. Beleöntötték a bárányformába, és egy órán keresztül lassú tűznél sütötték, hogy jól átsüljön. A formában hagyták kihűlni. Közben a krémhez a vajat a porcukorral és a vaníliás cukorral kikeverték, megfőzték a pudingot. Amikor a puding kihűlt, összekeverték a krémmel. A bárány két felét a krémmel összeragasztották, majd kívülről is megkenték a krémmel. Hogy a feje nehogy letörjön, hurkapálcát szúrtak át rajta a feje búbjától a tálcáig. Díszítésként beszórták darált dióval, ez lett a bárány bundája. A szeme helyére kávészem vagy mazsola került, szájat pedig piros színű promenclicukorból csináltak. A nyakába szalagot kötöttek, rózsaszínt vagy kéket. A fekvő bárány lába mellé aszparáguszágat fektettek, ez lett a zöld gyep.